Az egyetem második évfolyamára jártam, amikor egy barátom azt írta nekem. „Szeretnél Chuuk [Csák] önkéntes tanára lenni ebben az évben?” Nem értettem, ki ez a Chuk [Csák] (ez egy férfinév) és miért kellene nekem őt tanítanom? Majd később világossá lett előttem, azt kérdezte, hogy a mikronéziai Chuuk szigeten, nem akarok-e önkéntes tanár lenni.

Majd megtudtam, hogy a Chuuk szigeti Adventista iskolában csak hat tanár tanít 150 diákot. Nagy szükség van még több tanárra. Imádkoztam, és kitöltöttem a jelentkezési lapot, és néhány hét leforgása alatt, már be is szálltam a Mikronézia felé tartó járatra. Annak ellenére, hogy az iskolai épület egészen modern volt, hamar világossá lett előttem, hogy a tradicionális, gonosz szellemekben hívő vallásuk, sajátos félelemben tartja őket.

Az egyik diák közölte velem, hogy szomszédja fia, démoni befolyás alá került, nem vesz tudomást a környezetéről és csak folyton az eget bámulja.

Chuuk szigetének trópusi éghajlata, fantasztikus búvár paradicsoma, elhalványul amellett az erős rabság mellett, amit a tradicionális, démonokba vetett hitük jelent. Ezen a téren van igazán szükségük tanításra. A legtöbb nem adventista családból való diákunk, komoly segítségre szorul e miatt. Meggyőződésem, hogy az egész társadalomnak komoly segítséget jelentene tanításunk.

Gyakran gondolkodom azon, hogy hitünk mennyire határozza meg mindennapi érzéseinket. Szoktam arra is gondolni, hogy a legjobb erőfeszítésem sem elegendő igazán, de hiszem, hogy Isten felhasználja szerény képességeimet, hogy szolgálhassam Őt. Megértetem, hogy keresztényként, a sikerünk nem csupán attól függ, milyen képességeink vannak, hanem attól is, mennyire hallgatunk Istenre, mennyire engedelmeskedünk neki.

Isten mindenki hitét erősíteni akarja, akár azáltal is, hogy elhív minket új területekre és új helyzetekbe vezet minket. Ellát minket mindazzal, amire szükségünk van és a kérdés az, engedelmes szívvel élünk-e mindazzal, amit tőle kaptunk? Gondolunk-e arra, hogy visszajuttassunk neki is abból, amit kaptunk? Isten arra kér minket is, hogy adjunk. Gondoljuk át, keresetünk, mennyi százalékát akarjuk adományként visszaadni? Legyen ez is imádságunk tárgya.

Istennek adott „igen” válaszunk hitünket is edzi.

Ellie Butikofer Alaskából, USA.