Bemutatom Anthonyt, aki, mint sok ezer szerető apa, ő is komoly nehézségeken ment át. Három felnőtt fia van, akik elfordultak az egyháztól. Már felnőttek, és nem akarnak gyülekezetbe járni.

Fiainak kellemetlen volt, amikor Anthony állandóan hívta őket a gyülekezetbe és arról beszélt nekik milyen veszélyekkel jár, ha elhagyják az Urat. A fiúk kedvesen kérték apjukat, hogy ne is hívja őket.

Anthony rendszeresen imádkozott fiaiért. Az egyik reggel, amikor imádkozott, az a bibliai vers jutott eszébe, „Ahol a te kincsed van, ott lesz a te szíved is.” (Máté 6:21) Ez a vers nem ment ki a fejéből.

Erős elhatározásra jutott. A legközelebbi családi együttlét alatt, elmondta fiainak, hogy megfogadja kérésüket, nem invitálja többet őket a gyülekezetbe, egy feltétellel: Ha a tizedet visszaadják az Úrnak és adományokat is fizetnek a gyülekezetnek.

Meglepetésére, a fiúk elfogadták a feltételt, arra gondoltak, hogy így megússzák az állandó kérlelést. Azonban idővel, valami rendkívüli dolog történt, Anthony látta, hogy sorra jönnek fiai vissza a gyülekezetbe.

A tizeddel és adományokkal kapcsolatban Ellen G. White azt írja: „A szülők sokszor elfelejtkeznek arról, hogy bevonják gyermekeiket abba, hogy Isten munkájának támogatásából ők is kivegyék részüket.”

Majd így folytatja: „Sok családban a gyermekeket úgy nevelik, mintha nem volna felelősségük ezekben a dolgokban.” Counsels on Sabbath School Work, page 140.

Mivel azt akarjuk, hogy gyermekeink védelemben részesedjenek, ezért helyezzük Istent és az Ő ügyét, első helyre életükben. Bátorítsuk őket abban, hogy sáfársági hűségük töretlen legyen. Ha kincsük a mennyben van, akkor abban is biztosak lehetünk, hogy szívük is ott lesz!

Helyezzük Istent az első helyre és magunkat egy kicsit hátrébb.