Noha, Luther elindult a reformáció útján, de barátja ott maradt a kolostor falai között, és imádkozott érte.

Egyik éjjel, barátja érdekeset álmodott. Beláthatatlan nagyságú, aratásra kész földet látott.

Azt is látta, hogy egy szerzetes megpróbálja az aratást begyűjteni, ami lehetetlen feladatnak tűnt. Aztán meglátta, hogy ez a munkás nem más, mint Luther maga!

Ez az álom, azt a fontos igazságot mutatta meg neki, hogy ne csak imádkozzon barátjáért, hanem tegyen is valamit érte! Kezdje el a munkát! Ez a különbség a „cselekedet” és a „szándék” között.

Év végén, sokan elhatároznak dolgokat. Van, aki fizikai aktivitást. Mások spórolásról döntenek, vagy fogyni szeretnének.

A fizikai és lelki élet területén elhatározni valamit, egyformán fontos.

Jó, ha az évet azzal kezdjük, hogy átgondoljuk újra, az Isten által tanított alapelveinket, elkötelezettségeinket. Isten azt kéri tőlünk Rm 12:1-ben, hogy „szánjátok oda magatokat élő, szent, Istennek tetsző áldozatul”.

Az alábbi határozatok lehetnek a listánk elején:

1. Reggel, ha csak tehetjük, olvassuk a Bibliát, esetleg a tanulmányunkat, és imádkozzunk.

2. Családunkkal, reggel vagy este beszélgessünk közösen Isten tetteiről.

3. Határozzuk el, hogy a szombatokat naplementétől, naplementéig tartjuk.

4. Ne engedjük, hogy távoltartson a virtuális istentisztelet megnézése attól, hogy személyesen jelen legyünk a gyülekezetben. Ha csak lehet, legyünk ott személyesen.

5. Erősítsük meg magunkat a tized és adakozások tekintetében. Anyagiak területén is legyünk hűségesek Istennek fogadott ígéreteinkhez. Ha az segít nekünk, határozzunk el egy megfelelő százalékot adományaink havi összegére nézve is.

Ha elhatározzuk magunkat és elindulunk a tettek mezején ez évben is, az Úr meg fog minket erősíteni és vezetni fog, ahogy elhatároztuk szívünkben. Emlékezzünk arra, amit Fil 4:13 mond: „Mindenre van erőm Krisztusban, aki megerősít engem”.

Helyezzük Istent az első helyre, és magunkat egy kicsit hátrébb.